Utószülött István magyar királyi herceg
István | |
Árpád-házi István | |
Ragadványneve | Utószülött/Velencei/Velencés István |
Szlavónia hercege | |
Stjepan/István | |
Uralkodási ideje | |
1270 – 1271. április 10. után röviddel | |
Elődje | Árpád-házi Béla |
Utódja | Kun László |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 1236 Wehrda, (ma Marburg városrésze), Türingiai Tartománygrófság |
Elhunyt | 1271. április 10. után röviddel (35 évesen) Velence |
Nyughelye | San Michele in Isola |
Édesapja | II. András magyar király (1176/77–1235) |
Édesanyja | Estei Beatrix anconai őrgrófnő (1210 körül–1239) |
Testvére(i) | |
Házastársa | 1. Traversari Erzsébet ravennai patriciuslány (–1264) |
Házastársa | 2. Morosini Tomasina velencei patriciuslány (1250 körül–1300) |
Gyermekei | 1. házasságából: 1. István (1264–fiatalon) 2. házasságából: 2. András (1265 körül–1301) Házasságon kívüli kapcsolatából: 3. N. (fiú) 4. N. (fiú) |
A Wikimédia Commons tartalmaz István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árpád-házi István (Wehrda, (ma Marburg városrésze), Türingiai Tartománygrófság, 1236 – Velence, 1271. április 10. után röviddel), ragadványnevei: Utószülött István, Velencei/Velencés István, horvátul: Stjepan Postum, olaszul: Stefano il postumo, magyar királyi herceg, Szlavónia hercege, velencei patricius, II. András negyedik, utószülött fia a harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól. III. András apja.
Élete
[szerkesztés]Apja halála után a vele várandós királynénak menekülnie kellett Magyarországról, mert II. András két idősebb fia, IV. Béla és Kálmán herceg kétségbe vonták az elhunyt király apaságát.[1] A királynénak kalandos úton sikerült megszöknie, és Türingiában hozta világra a magyar király fiát. István Velencében nevelkedett. 1244-ben a Velencével kötött békeszerződésében IV. Béla kikötötte, hogy a város sem Beatrixszal, sem pedig a fiával nem szövetkezik, és nem tesz lépéseket velük közösen a magyar király ellen.[2] István kétszer nősült. Az első felesége Traversari Erzsébet (meghalt 1264-ben), Tomaso de Foliano özvegye és Paolo (Guglielmo) Traversari ravennai patrícius törvényesített lánya, akivel 1263-ban kötött házasságot. A házasságból egy fiú, István született, akinek a születése az anya életébe került, viszont a kisfiú csecsemőkorában meghalt. Másodszorra Michele Sbarra Morosini velencei patrícius lányát, Morosini Tomasinát vette feleségül. Az ő fiuk volt a későbbi III. András, akit a nagyapa után neveztek el. Egy évvel 1272-ben bekövetkezett halála előtt írásba foglalta a végrendeletét. Ebben magát Szlavónia hercegének nevezte, és valamennyi magyar trónhoz való jogát Andrásra örökítette. Ebből az okmányból ismerjük azt a tényt, hogy István hercegnek két házasságon kívüli fia is született, akiknek azonban sem a neve, sem az élete nem ismeretes.[3] István herceg életében nem tudta érvényesítenie a magyar trónhoz való jogát, viszont azt átruházta fiára, András hercegre, aki korán elvesztette apját. 35 évesen halt meg Velencében.
Gyermekei
[szerkesztés]- 1. feleségétől, Traversari Erzsébet (–1264) ravennai patriciuslánytól, 1 fiú:
- István (1264–fiatalon)
- 2. feleségétől, Morosini Tomasina (1250 körül–1300) velencei patriciuslánytól, 1 fiú:
- András (1265 körül–1301), III. András néven magyar király, 1. felesége Fenenna (1276–1295) kujáviai hercegnő, 1 leány, 2. felesége Habsburg Ágnes (1281–1364) német királyi hercegnő, osztrák hercegnő, nem születtek gyermekei:
- Házasságon kívüli kapcsolatából, 2 fiú:
- N. (fiú)
- N. (fiú)
Származása
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Wertner Mór. Az Árpádok családi története (magyar nyelven). Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája (1892). Hozzáférés ideje: 2017. február 24.
- Zsoldos Attila. „Törvényes uralkodó vagy szerencsés kalandor?” (magyar nyelven). História 2001. [2018. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
- Lenkey Zoltán -Zsoldos Attila: Szent István és III. András. Budapest, 2003. Kossuth Kiadó
További információk
[szerkesztés]- Cawley, Charles: Hungary, Kings (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
- Marek, Miroslav: The Árpáds (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
Előző Árpád-házi Béla |
Szlavónia hercege 1270 – 1271 |
Következő Kun László |